JOGI VAGYONVÉDELMI STRUKTÚRÁK

 

A bizalmi vagyonkezelés egy hatékony vagyonvédelmi eszköz, amely megnehezíti, illetőleg adott esetben lehetetlenné teszi a hitelezői igényérvényesítést.

Vagyonvédelem (felelősségkorlátozás)

A bizalmi vagyonkezelés, vagyis a trust létrehozásának egyik meghatározó motivációja a vagyon megfelelő jogi védelemben való részesítése. A vagyonvédelem mint a vagyontervezés egyik alapköve keretében az elsődleges szempont a meglévő vagyon biztonságba helyezése harmadik személyek követeléseivel szemben. (potenciális hitelezők elleni védelem)

Az új Ptk. hatálybalépése óta elmúlt évek azt mutatják, hogy a bizalmi vagyonkezelés egyik legjelentősebb felhasználási területe a vagyonvédelem, ami tovább erősödhet azzal, hogy immáron nincsenek hatályban a Vht. 132/A. § (3)-(5) bekezdései, amelyek lehetőséget adtak a felszámolónak a bizalmi vagyonkezelési szerződés felmondására a vagyonrendelő hitelezőinek erre irányuló kérése esetén. Mindezek alapján elmondható, hogy a kezelt vagyon a vagyonrendelő hitelezőivel szemben teljes körű védettséget élvez, amennyiben a vagyonrendelés nem minősül fedezetelvonó ügyletnek.

A vagyonrendelés jogszerűtlensége, a fedezetelvonó ügylet

A Ptk. a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályai között nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a vagyonrendelés jogszerűtlenségére vonatkozóan. Egyéb polgári jogi szabályok azonban irányadók erre az esetre is, vagyis a vagyonrendelés jogszerűtlen, ha a vagyonrendelő hitelezői fedezetének elvonására (in fraudem creditorum) irányul, illetve ha a joggal való visszaélés tilalmába ütközik.

Egy szerződés akkor fedezetelvonó jellegű, ha azzal harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták. A bizalmi vagyonkezelés esetében ez alapvetően a vagyonrendelő hitelezői számára jelenthet hátrányt. A kielégítés alap elvonása történhet vagyontárgy, de követelés vagy jog átruházásával is. Ahhoz, hogy az ügylet fedezetelvonó legyen, az is szükséges, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a jogosultnak már fennálljon a követelése a kötelezettel szemben. Másrészről az is feltétel, hogy a kötelezettnek egyéb vagyona ne nyújtson fedezetet a jogosult követelésének kielégítésére. További tényállási elem a szerződés alapján szerző fél rosszhiszeműsége, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny keletkezése. Ha valamennyi elem bizonyítható, akkor a szerződés harmadik személy irányában hatálytalan lesz.

Kvázi kedvcsináló gyanánt, és a (köz)érthetőség kedvéért – az előbb írtak kapcsán – álljon itt egy a végletekig leegyszerűsített gyakorlati példa dióhéjban, s hétköznapi szóhasználattal: Ha például Ön két ingatlan tulajdonosa, de az egyik ingatlan hitellel terhelt, akkor gyakorlatilag és jogilag megállapítható, hogy a hitellel terhelt ingatlan, sőt mi több a másik, azaz a tehermentes ingatlan is veszélyben van, tekintettel azon mindenki által jól ismert jogi tényre, mely szerint az adós főszabály szerint teljes vagyonával felel egy esetleges végrehajtási eljárás során. (Különös figyelemmel a közelgő európai gazdasági válságra.) Praktikusan arról van szó, hogy az eljáró végrehajtó mindkét az adós tulajdonában lévő ingatlanra be fogja jegyeztetni a végrehajtási jogot. Ha és amennyiben ez bekövetkezik, akkor már nem tudja elidegeníteni az adott ingatlant, de azt megelőzően Ön, mint tulajdonos a tehermentes ingatlant bizalmi vagyonkezelésbe adhatja, így mentve meg azt.

Ebben az esetben a vagyonrendelés nem minősül jogszerűtlen fedezetelvonó jogügyletnek, mivel a második tényállási elem (konjunktív feltétel) nem állapítható meg. Idézve a fentebb írtakat:  „Másrészről az is feltétel, hogy a kötelezettnek egyéb vagyona ne nyújtson fedezetet a jogosult követelésének kielégítésére.” Teljesen világos, hogy a példaként felvázolt esetben Ön bizalmi vagyonkezelésbe adhatja a tehermentes ingatlanát, mert a másik a hitellel terhelt ingatlan elégséges fedezetül szolgál a hitelezőnek, hiszen anno azért is finanszírozta azt meg.

E helyütt is meg kell említeni, hogy a vonatkozó hatályos jogszabály megengedi, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony mindhárom szereplője (vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett) ugyanaz a személy legyen, s így ne kelljen a tulajdont átruházni idegen személyre a vagyonrendelő tulajdonosnak, azaz, adott esetben az ezeket a sorokat olvasó tisztelt leendő magánszemély vagy céges ügyfeleinknek.

Az adott egyedi ügyre vonatkozó jogi vagyonvédelmi konstrukció (bizalmi vagyonkezelési jogviszony) szakszerű és időtálló kidolgozása érdekében keresse cégünk jogász végzettségű munkatársát a jelen weboldalon található elérhetőségek egyikén.